Nekünk egyáltalán nem vált be. Igaz, már van annak lassan 3 éve is, hogy volt ott egy rövid pályafutásunk. Én nem állítom, hogy mini-tankoknak nem megfelelő, de egy érzékenyebb, zárkózottabb gyereknek, szülőnek az a légkör borzasztó, nyomasztó, romboló. Állandó rohanás, beszélni alig lehet valakivel, ellenben ha az ebédet nem mondtad le, mindjárt megtalálnak! Mindent telefonon kell jelezni és ők is hívnak, számon kérnek. Hol ezzel, hol azzal, de valamivel mindig vegzáltak. A csoport túlzsúfolt. Ülnek az ajtó mögött a pótszék pótszékén is. Milyen jó is úgy felhúzni overálban a hótaposót, hogy közben 15-en nyitják rád az ajtót! Szerintem felnőttként sem menne! Büszkék rá, hogy multikulti óvoda, ami szép és jó. Csak azt is mondjuk el, hogy a multikultira is ugyanúgy 2 óvónő jut (legtöbbször váltásban vannak, tehát egy) vagyis nyilván nem a te gyerekednek fog segíteni cipőt kötni, hónadrágot feladni, hanem a kínainak, aki nem érti meg, amit mond. Magyarul a te gyereked mindig "próbálkozni" fog, a magyarul nem beszélő kínai, szerb, meg tudomisén milyen nemzetiségűnek pedig mindig segítve lesz... A gyerek pedig nem attól fog beszokni a csoportba, meg jól érezni magát, biztonsággal mozogni és merni segítséget kérni, hogy naponta 3-szor eléneklik az alma almát meg a csipi csip csókát, hanem a bizalmát kellene felépíteni pl. azzal, hogy észreveszem, hogy segítségre van szüksége és segítek neki, és nyugodtan fordulhat hozzám. Urambocsá odamegyek hozzá csak úgy beszélgetni kicsit. Nem mindig azt kapja, hogy "te csak próbálkozzál". Az óvónők leszarósok, és még így is örülhettem, hogy nem a másik csoportba kerültünk, ahol emellé még ordítozós is volt... Utáltuk és eljöttünk...
2021-02-13 14:47:39
Nekünk egyáltalán nem vált be. Igaz, már van annak lassan 3 éve is, hogy volt ott egy rövid pályafutásunk. Én nem állítom, hogy mini-tankoknak nem megfelelő, de egy érzékenyebb, zárkózottabb gyereknek, szülőnek az a légkör borzasztó, nyomasztó, romboló. Állandó rohanás, beszélni alig lehet valakivel, ellenben ha az ebédet nem mondtad le, mindjárt megtalálnak! Mindent telefonon kell jelezni és ők is hívnak, számon kérnek. Hol ezzel, hol azzal, de valamivel mindig vegzáltak. A csoport túlzsúfolt. Ülnek az ajtó mögött a pótszék pótszékén is. Milyen jó is úgy felhúzni overálban a hótaposót, hogy közben 15-en nyitják rád az ajtót! Szerintem felnőttként sem menne! Büszkék rá, hogy multikulti óvoda, ami szép és jó. Csak azt is mondjuk el, hogy a multikultira is ugyanúgy 2 óvónő jut (legtöbbször váltásban vannak, tehát egy) vagyis nyilván nem a te gyerekednek fog segíteni cipőt kötni, hónadrágot feladni, hanem a kínainak, aki nem érti meg, amit mond. Magyarul a te gyereked mindig "próbálkozni" fog, a magyarul nem beszélő kínai, szerb, meg tudomisén milyen nemzetiségűnek pedig mindig segítve lesz... A gyerek pedig nem attól fog beszokni a csoportba, meg jól érezni magát, biztonsággal mozogni és merni segítséget kérni, hogy naponta 3-szor eléneklik az alma almát meg a csipi csip csókát, hanem a bizalmát kellene felépíteni pl. azzal, hogy észreveszem, hogy segítségre van szüksége és segítek neki, és nyugodtan fordulhat hozzám. Urambocsá odamegyek hozzá csak úgy beszélgetni kicsit. Nem mindig azt kapja, hogy "te csak próbálkozzál". Az óvónők leszarósok, és még így is örülhettem, hogy nem a másik csoportba kerültünk, ahol emellé még ordítozós is volt... Utáltuk és eljöttünk...